Elégedett vagy a jelenlegi helyzeteddel?

.. vagy esetleg te is másra vágysz, más szeretnél lenni?

Történet, egy kőfaragóról, aki mindig mást akar, mint ami van.

“Élt egyszer egy kőfaragó, aki sem önmagával, sem az élethelyzetével nem volt megelégedve.
Egy nap gazdag kereskedő háza előtt ballagott. A nyitott kapun bepillantva csodálatos vagyontárgyakat és fontos látogatókat vett észre.

“Hűha, milyen hatalmas lehet ez a kereskedő!” -gondolta a kőfaragó. Nagyon megirigyelte, és azt kívánta, bárcsak ő is olyan lehetne, mint a kereskedő.

Nagy meglepetésére hirtelen kereskedővé vált, olyan luxust, hatalmi helyzetet élvezett, amilyet korábban el sem tudott képzelni, és a nála kevésbé gazdagok irigyelték és gyűlölték.
Egyszer csak magas beosztású hivatalnok haladt el; gyaloghintóban vitték a szolgái, katonai kísérettel, zenebonával. Mindegy, hogy ki milyen gazdag volt, a felvonulók előtt mindenkinek meg kellett hajolnia.

“Hűha, milyen hatalmas lehet ez a hivatalnok!” -gondolta a kofaragó. – “Bárcsak én lehetnék ilyen magas beosztású hivatalnok!”

Hirtelen a magas beosztású hivatalnokká vált, díszes gyaloghintójában szállították mindenhova, rettegtek tőle és utálták az emberek.

Forró nyári nap volt, így a hivatalnok meglehetősen kényelmetlenül érezte magát fülledt gyaloghintójában. Felnézett a napra. Büszkén sütött az égbolton, az emberről tudomást sem véve.

“Hűha, milyen hatalmas a nap! -gondolta. – Bárcsak én lehetnék a nap!”

Ő lett a nap, tüzesen sütött le mindenkire, megperzselve a mezőket. A parasztok, a munkások átkukkal sújtották.
Egyszer csak óriási fekete felhő takarta el a földet előle, így aztán nem tudott mindent beragyogni ott lent.

“Hűha, milyen hatalmas az a viharfelhő!” -gondolta. – “Bárcsak felhő lehetnék!”

Viharfelhővé vált, elárasztva a mezőket, a falvakat – mindenki szidalmazta. Egyszer csak azt tapasztalta, hogy valamiféle óriási erő odébb löki. És akkor tudatosult benne, hogy a szél tette.

“Hűha, milyen hatalmas a szél!” -gondolta. -“Bárcsak szél lehetnék!”Széllé vált és levitte a házak tetejét, kicsavarta a fákat tövestől, rettegett tőle gyűlölte mindenki ott lent. Egyszer csak nekiment valaminek, és bármilyen erővel is fújta, az meg se moccant. És akkor vette észre, hogy óriási sziklatömb tornyosul előtte.

“Hűha, milyen hatalmas ez a szikla! -gondolta. – Bárcsak szikla lehetnék!”

Sziklává vált, hatalmasabbá bárminél a földön.

Ám amint ott tornyosult, egyszer csak kalapács hangjára figyelt fel, amint a vésőt ütötte a kemény felületbe. Érezte, hogy valaki megváltoztatja.
“Mi lehet hatalmasabb nálam, a sziklánál?” – gondolta.
Lenézett, és messze, maga alatt egy kőfaragót pillantott meg…”

.

Forrás:  http:/ /www.rovarclub.eoldal.hu/cikkek/comedy_history.html

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s